2010. máj. 30.

Nem balzsam és nem is papucs

A versegi kastély új helyszín volt számunkra. De Gabit és Linht mire elérkezett esküvőjük napja, már közel éreztük magunkhoz. Hosszú hónapok gondos tervezgetésének szakadt vége, amit ilyenkor kicsit mindig sajnálunk. Mert élvezzük a kialakulás fázisát is, izgalmas időszak beteljesülése volt az a szombat.



A helyszín messze mindentől, a természet lágy ölén ideális választás a zajos fővárosban dolgozóknak.A terem színe már sokkal kevésbé. Főként, hogy Menyasszonyunk tervét/idegeit erősen megtépázta ez a brutális narancs festék.

Anno első találkozásunkkor a hömpölygő selymek között turkálva Gabi a sötét lilát keresgélte. Abban biztos volt, hogy annak szerepelni kell.

Aztán valahogy került mellé egy ónszürke, és az is kiderült a családi vállalkozásban a fémek nagy szerepet játszanak.

Kialakult a teljes koncepció, de egyszer csak Gabi kétségbe esve hívott, hogy a helyszínen vannak és borzasztó élénk narancsra festették a falakat. Nyugtatgattuk szóban, levélben és, hogy végképp megbizonyosodhasson arról, hogy a lilát elhagyva a szürke mellé jó lesz a barack is a Dekorációs Bemutatónkon készítettünk egy ilyen összeállítást is.

Gabiék jöttek rokonostul és tetszett nekik, helyesek voltak mikor azt mondták ez most már jobb is lesz mint az előző variáció:) Linh Anyukája nagyon meglepődött, hogy zöld lótuszt is látott a virágok között ami náluk Vietnámban fontos jelentőséggel bíró növény. A lótuszvirág az élet és a tökéletesség, a leki béke szimbóluma. Móni el is határozta, hogy meglepetésképpen lesz lótusz az esküvői dekorban is.

Volt szerencsénk látni a Vőlegény hölgy rokonainak gyönyörű tradicionális ruháit, reméljük kapunk majd olyan fotókat, hogy ezeket is megtudjuk mutatni. Öltözékük, az „ao dai” testhezálló, nyakban magasan záródó, oldalt felhasított, hosszú tunikából és az alatta viselt nadrágból állt. Általában selyemből vagy könnyű muszlinból készül, gyakran hímzés díszíti.

A vendégajándékot, a cukrozott lótuszmagot piros lampionszerű dobozkák rejtették.
Az ültetési táblán is megjelent vietnámi "házasság" jel.



Az asztal díszek ovális ón tálcára készültek, a virágokon (rózsa, allium, lisianthus, hortenzia és a tetejükön kanyargó kála) kívül lótusz és barackok is megbújtak benne. Na és persze a kedves, bársonyos tapintású nyuszifül (a gyapjas tisztesfű).

A szertartásra a gödöllői kastély barokk termében került sor, miközben kinn egy parkőr bácsi mindenkit megkergetett az esernyőjével aki a fűre lépett :) de ez már egy másik mese :)

Rita

U.i.: és, hogy ki az a Pap Ildi akinek az ültető kártáyját lefotóztam ez nemsokára kiderül!

Forrás: http://www.kreativeskuvosziget.hu/

Virágkötő: Zeke Móni


3 megjegyzés:

Unknown írta...

Jajj de cuki lett a bejegyzésünk!:))) Már nagyon vártuk, nem telt el úgy nap, h ne néztünk volna be többx is Hozzátok!:)
Még 1x nagyon szépen köszönjük ezt a csodát, szebbet nem is álmodhattunk volna!:)
Fotókat még nem kaptunk, de amint, küldjük is!
Ildinek pedig küldöm a linket!;)

Sok puszi Nektek!
Gabi

Rita írta...

Szia Gabi!

Ezúton és ismételten is sok boldogságot kívánunk! :) Izgatottan várjuk a profi képeket!

puszi
Rita és Móni

Timike írta...

Sziasztok!!

Én is ott voltam azon a fontos,még számomra is felejthetetlen napon, és mondhatom minden nagyon csodálatos volt! Főleg a menyasszony!:)
Gratulálok a díszítéshez, csokrokhoz, és minden aprósághoz nagyon ötletesek voltak!Igazából nem tudom, hogy mi tette ezt azt esküvőt különlegessé,de azt bizton elmodhatom, hogy egy örök élmény mard számunkra!
Puszi Gábi!!
A kis Fodrászod