2010. jan. 3.

2009-ről

Vissza és végig gondolva az évet dolgoztunk hajón és kastélyban, közel és messze, kis és nagy létszámú rendezvényen...
Nyáron a kánikulában aggódtunk a megfővő virágért, télen remegtünk a fagyási sérüléseket szenvedőkért.
Tapasztaltuk a gazdasági válság hatásait, és igyekeztünk még ötletesebb még frappánsabb megoldásokat kínálni. Ha volt bőséges anyagi keret akkor azért, ha szerényebb, akkor azért.
Lelkesen láttunk neki a tervezgetésnek mikor abszolút szabad kezet kaptunk és akkor is ha erősen be lettünk szabályozva.
Bővítettük a színpalettánkat, gazdagítottuk a kellék kínálatunkat.
Véget vetettünk a lepel székhuzatoknak, mostanra minden huzatunk szabott.
Jártunk továbbképzésen és külföldi mesterek virágkötészeti bemutatóján.
Megismerkedtünk új helyszínekkel, partneri kapcsolatokat építettünk, és ápoltuk a meglévőket.
Mosolyogtunk, nevettünk és vinnyogva röhögtünk.
Meghatódtunk, álmélkodtunk és eltöprengtünk. Ahogyan a helyzet hozta.
Kerestük a lehetőségeket és mindent megtettünk a legjobb végeredményért.
Egy-egy esküvői dekoráció elkészültével végig fut rajtunk már milyen régóta beszélünk róla, hogy milyen lesz. Már milyen sokszor egyeztettünk, helyszínt bejártunk, megtárgyaltuk, hány levelet írtunk, hány árajánlatot módosítottunk és most itt a vég: elkészült a mű, benne állunk a dekorációban. Még néhány fotó, indulunk haza és onnantól türelmetlenül várjuk, hogy elmeséljétek, hogyan tetszett Nektek, mit szóltak a vendégek ....
Néha nehéz a búcsú, könnyes szemmel köszönünk el, mert élveztük, jó volt veletek közreműködni. Megtiszteltetés, hogy minket választottatok.

Rita

Nincsenek megjegyzések: