A kertben az általunk oly kevéssé szeretett böszme kapu helyett leszúrható állványok kettős sora vezetett a szertartás helyszínéhez, az út lila orhideákkal volt "kikövezve". (képek a honlapon)
Rita
Móni
Olyan rendezvény helyszínt választanék ahol nem kell falakat, ajtókat, ablakokat eltakarni, érdemes körülnézni mert van sok olyan szép terem ahol nincs ezekre szükség. Megkérdezném az étteremvezetőt, hogy van e dekorosuk, hiszen általában akit a hely ajánl annak a dekoros cégnek már van méretre készült textiliája, székhuzata.... és esetleg nincs kiszállási díja, mert közeliek. Tisztáznám pontosan mit ad az étterem, mert sokszor a főasztalszoknya, a szalvéta.... alapfelszerelés, és ez esetben kár fizetni érte.
Mit nem tennék? Nem szeretnék előző éjjel csüngeni a létrán, szalvétát hajtogatni, és ültetőket rakosgatni... Nem kérném meg a barátnőimet, rokonaimat se, pihenjenek ők is, és legyen számukra is öröm és meglepetés az esküvőm napján belépni. Nem vennék meg több guriga organzát, selymet, több karton művirágot, 10-15 vázát.... bérelni sokkal takarékosabb.
Alapvetően a hangsúlyt a dekorációban nem a külső szertartás helyszínre, a kapura, az ajtóra helyezném, hanem belülre, ahol órákon át majd szórakozunk.
Következő bejegyzésemben arról írok majd, min nem spórolnék
Költségkímélő megoldások asztaldíszítésre:
Rita
Az esküvődekorációs bemutatónkon habosítottuk a színes terítőt, ezzel alaphangulatot teremtve az egész dizájnhoz. A kínálótál bolondos megoldása megfért az asztalon az elegáns mécsestartóval, vagy a szív alakú élővirág gyűrűpárnával.
Ez az első olyan választás, ami a bemutató hatására lilult be.
A rendezvény dekorációs bemutatón, és az azóta kapott visszajelzések annyira elgondolkodtatóak voltak, hogy megfejtésükhöz egy szakértő segítségét kértem.
Tavalyi bemutatónkon, mint előadót üdvözölhettük Kassai Éva coachot. Éva már a rendszerváltás előtt is üzletkötők képzésével, felsővezetői tanácsadással foglalkozott. Vizsgálatának tárgya az első benyomás keltésének eszközei. Több mint húsz éve folyamatosan fejleszti rendszerét, szintetizálja a szimbológia, a kommunikációs technikák, a pszichológia, valamint a megjelenés-kultúra különböző elemeit.
Idén látogatóként volt jelen.
Azt tudjuk, hogy nagyon rövid idő alatt kialakul a rendezvény helyszínére érkező vendégseregben az első benyomás. Mit ajánlanál, mik azok a legfontosabb szempontok, amiket végig kell gondolni?
Nehéz mindenki ízlésének megfelelni, de vannak általános szabályszerűségek, amelyek az emberek nagy többségéből ugyanazt a hatást váltják ki. Többnyire szeretjük, ha van valamiféle rend, harmónia az elénk táruló képben, bár több művész épp a káoszt használja a meghökkentés eszközéül. A Ti célotok itt a bemutatón – gondolom – inkább az volt, hogy a szépen, ízlésesen elrendezett terekkel elnyerjétek a látogatók tetszését. Nehéz lehetett egy helyiségben ennyiféle enteriőrt úgy kialakítani, hogy a belépő mégis egyfajta egységet lásson. Kitűnő megoldásnak tartottam a sok egyforma kerek asztal teljesen eltérő díszítését, és a szögletes asztalok elhelyezését a rendelkezésetekre álló térben. Így, mi laikusok is láttuk, mennyiféle lehetőség rejlik az azonos formában, és a rengeteg káprázatos ötlet ellenére is volt egyfajta rend, ami az újonnan belépőt fogadta. Idén az időjárás is a segítségetekre sietett, így már kívülről befelé haladva is több ötletes megoldással rá tudtunk hangolódni az elénk táruló képre. Nekem nagyon tetszett, ahogy a sokféle dekoráció minden egyes kis eleme igazodott a hely adottságaihoz, amelyet maximálisan ki is használtatok.
Nagyon sokan választották kedvencüknek a középtájon elhelyezkedő lila és zöld asztalokat? Szerinted az elrendezésnek, a színeknek, vagy a divatnak volt a legjelentősebb szerepe ebben?
Kevesen választják az extremitást. Ez a két asztal a maga lágy, pasztell színeivel a többség számára be- és elfogadható látványt nyújtott. Szerintem a divatszínek annyiban befolyásolhatják, melyek az aktuális favoritok, hogy több ilyen árnyalatot látunk a kínálatok között, így egyre inkább megszokja a szemünk ezeket a képeket, és könnyebben tudunk azonosulni velük.
A zöld asztalon megpihenő cipellő nagyon eltérő reakciókat váltott ki, akárcsak a magas vázában víz alá bújtatott virágok. Vajon miért reagáltak ennyire szélsőségesen a látogatók?
Ez egy nagyon jó kérdés, erről szívesen elbeszélgetnék hosszasan a különféle véleményt képviselőkkel. Ugyanis – kicsit tágabb értelemben – életünk összes társas konfliktusa abból ered, hogy nincs objektív igazság. Minden olyan dolog, amit ember vizsgál, csak szubjektív lehet, hiszen egy szubjektum szűri meg. Kár, hogy azok a fránya objektumok nem képesek véleményt alkotni. Bár lennének kétségeim, elfogadnánk-e ezeket a faktumokat…
Szóval, hogy a konkrét kérdésre visszatérjek: a cipő az asztalon? Nekem hamupipőke jutott rögtön az eszembe.
Hiszen a mesék a legősibb archetípusokat jelenítik meg képi formában a számunkra. És ki ne szeretné, ha jönne a hercege fehér lovon?
A vízbe bújt virág? Maga a szerelem! Persze az érzelmek árja meg is fullaszthatja, akinek túl sok, amit kap…
Melyek a legfontosabb, leginkább működő jelképek egy esküvővel kapcsolatban?
A kör az egység jelképe. Ezért húzunk gyűrűt egymás ujjára. De ím-lám megjelennek azok a trendi ékszerek, amelyeken már egy kis hézagot hagy készítőjük. Kinek mit mond ez? Kis szabadság, láthatatlan rés a két fél között? Vagy egyszerűen egy új divat?
Röptetünk lepkét is a szertartás során. Gyönyörű látvány! De a pillangó a szabadság szimbóluma. Mit jelent, ha valaki ezt a rítust építi be az esküvőjébe? Szabadon szeretlek? Szárnyal a szerelmünk? Vagy titkon: engem Te nem fogsz megkötni?
A kör asztalnál mindenki egyenrangú, nincs kitűntetett hely. Vendégeink biztosan jól fogják érezni magukat ilyen elrendezésnél. A főasztalnak viszont alkalmasabb a hosszúkás, ahol az ifjú pár elfoglalhatja méltó pozícióját.
A fehér nem csupán az ártatlanság, hanem a befogadás színe is. A hölgy, aki eddig csábító Vénusz volt, innentől Hold szerepet vesz fel, azaz asszonnyá válik. A férfi pedig, aki eddig a Marsával küzdött szerelméért, a házasságban a Nap szerepét tölti be, hozza annak összes analógiáját. Egyik sincs meg másik nélkül: a Világ kétpólusú. Ez élteti, ez tartja mozgásban.
Íme néhány példa a jelképekről. A házasság két ember hosszú távú elköteleződése. Tradicionális kapcsolat. Tiszteletről, szeretetről, kitartásról szól. Ezért szép, ha a szertartásban minél több a hagyományos elem. Szerintem. Persze utána a buli szabadon választott…
Neked melyik asztal volt idén a kedvenced és miért?
Hú, ez nehéz. Talán a lila… Szép volt, visszafogott, elegáns. Bár van egy barátnőm, aki szerint ez a – hogyis fogalmazzak finoman –, szexuálisan elhanyagolt hölgyek színe, de én másképp tanultam. Több tan, forrás és nagy gondolkodó szerint is, a lila a magasabb rendű intellektualitást képviseli. (Tulajdonképpen a kétfajta megközelítés még össze is egyeztethető!)
Ezen kívül a gyerekasztal is megkapott. Érdemes a célközönség ízlését megcélozni a megfelelő hatáskeltés érdekében.
A virágok közül itt az amaryllis és a flamingo kaptak kiemelt szerepet. Az amaryllist a főasztaldíszben éppúgy felfedezhetitek, mint selyemvirág formájában a székek masnijánál, vagy háttérbe belógatva. A főasztaldísz egy csipkés szélű fémtartóba készült, melynek különlegessége a beépített mécsestartó volt, amit most vázaként használtunk. Akár csak talpas kelyheket. A flamingó virágokat pedig, hogy növeljük az elegáns hatást aranyfóliával díszítettük. Ez az ötlet egy kedves barátnőm blogbejegyzései nyomán -az aranyozás technikájáról- született, Léhner Csilláé szerintem a legjobb kreatív hobbis blog, de erről ti is meggyőződhettek: http://www.hobbilabor.hu/
